“Jövőnkért” Konferencia – Népi pénz – Dr. Bánóczy János előadása

“Jövőnkért” Konferencia – Népi pénz – Dr. Bánóczy János előadása

dr. Bánóczy János a CivilMultiMédia TV Tudatos Társadalom c. műsorán

dr. Bánóczy János, a legszéleskörűbb magyar helyi pénz könyv szerzője a CivilMultiMédia TV Tudatos Társadalom műsorán

Videóinterjú a CivilMultiMédia televíziónál

Videóinterjú a CivilMultiMédia televíziónál:

Bánóczy János: NÉPI PÉNZ a közösségekért

Fejezetek a pénz történetéből

Bevezetés

A pénz valódi története kevéssé ismert. Hogy hogyan, mikor, kik által keletkezett a pénz nem tudjuk, kideríthetetlen. A társadalmak fejlődésével mindig megjelent az árutermelés és vele a pénz, a fejlődés megtorpanásakor, vagy visszaesésekor nemegyszer eltűnt. Az államok kialakulásával megjelentek az állami tisztviselők, a hadseregek és ellátásukhoz adót kellett szedni, illetve a munkamegosztás és specializáció megfelelő szintje automatikusan magával hozta  az árutermelést, ami mindig megkövetelte a(z áru)pénz kialakulását.
Adott történelmi időszakban bármi – kagyló, kő, toll, állatbőr, fémek, stb. – betölthette a pénz szerepét, ha elég értékesnek tekintették (általában, de nem mindig, ritkasága miatt). Egyéb kritériumok mellett (szállíthatóság, oszthatóság, stb.) a legfontosabb viszont mindig az volt/van/lesz, hogy az adott területen mindenki elfogadja áruja ellenértékeként akár önkéntes megállapodás alapján, akár hatalmi szóval.
A továbbiakban nem lesz célom a teljes pénztörténet feldolgozása, az köteteket tenne ki. Így csak a pénz fejlődése szempontjából olyan fontos és ismert szakaszokat, állomásokat próbálok megvilágítani az ókortól napjainkig, amelyek nem, vagy csak részben szerepelnek könyvemben.

Beköszöntő

Tisztelt Látogató!

Mai életünk meghatározója egyértelműen a PÉNZ. Ahogy a „Kabaré”-ban szól a dal: Money makes the world go round, azaz a pénz forgatja a világot.

Mindig így volt ez? Ez törvényszerű? S ha nem, akkor további kérdések jönnek. Hogyan jutottunk idáig? Van-e kiút ebből a helyzetből?
Ezekre a – véleményem szerint – izgalmas kérdésekre csak részben képes választ adni a „Népi Pénz a közösségekért” könyvem is, egyszerűen a terjedelem miatt.
A pénz ismert, a közgazdászok által „feltárt” történetének megismerésével is bárki (bár egyes pszichológusok szerint csak néhány, ilyen teóriákra fogékony, hajlamos, pszichéjükben zavart egyén) gyorsan eljuthat az „összeesküvés-elméletek”-ig, amelyeknek „bírálói” általában lesajnálóan nyilatkoznak azokról, akik hisznek benne, viszont a bírálók közül még senki nem próbált meg konkrét érveket felhozni cáfolatukra.

Az, hogy a világot valakik irányítják a háttérből, az világosan látszik az eseményeket figyelőknek az utóbbi évtizedek – politikai, katonai, gazdasági és kiemelten pénzügyi – történéseinek elemzéséből. Szándékos, szemmel láthatóan profitszerzésre irányuló bankválságok; nemzetek erőforrásainak, vagyonának elszívása kamat és árfolyam spekulációkkal; kreált indok alapján végrehajtott katonai agresszió; stb.

A rendszer működésének jellemzésére könnyű egyszerű példákat találni. Ennek ellenére a fenti, alapvető kérdésekre nem nagyon kap választ a téma iránt érdeklődő, azt kutató.
Ezért érdemes újra és újra elővenni a pénz történetét, mert sok minden megérthető belőle a világban zajló eseményekből.
A blogot a könyvem pénztörténeti részének – néhány, általam fontosnak gondolt – kiegészítésével kezdem, majd megpróbálok választ adni a feltett kérdésekre.

Kivonatok minden fejezetből

Fejezetenkénti kivonatok

1. fejezet – A PÉNZ és szerepe

A hatalom csúcsa a mai világban a pénzkibocsátás hatalma. Ha a hatalmat egy olyan irányba lehet demokratizálni és koncentrálni, amely megadja a társadalmi és ökológiai problémák elsődlegességét, akkor előfordulhat, hogy még van remény a világ megmentésére. – Thomas H. Greco, Jr.

1.1. A pénz és története

 Az elmúlt 25 évben sokan bíztak abban – köztük magam is az elején –, hogy a szocializmus­ból a kapitalizmusba való átmenet a megvilágosodás egy új időszakát hozza és az emberek rá­ébrednek a közösség erejére és legalább megpróbálják kezükbe venni az életük irányítását az újonnan kiépülő intézményrendszerben. Ehelyett hamar megszületett a lényegre törő és sokat mondó szlogen: „kimentek a tankok, bejöttek a bankok”.

Kiderült, hogy az új politikai „elit” folytatja a sok évtizedes gondolkozásmódot, és csak a hatalom és a vagyonszerzés érdekli. Mindegy milyen áron. Kiderült az is, hogy az ember nem tud elszakadni az évezredek óta beletáplált gondolatoktól. Sokan hisznek abban, hogy az ember a természet koronája és jogában áll leigázni a természetet, és vele párhuzamosan, vagy in­kább ebből következően – ha hagyják – embertársait is. Amíg csak a föld kisajátítása volt az elnyomás eszköze, az ember békében tudott élni a természettel. Előink tisztában voltak azzal – mivel együtt éltek a természettel – hogy a természet egy élő identitás, és vigyázni kell arra, hogy ne borítsuk fel kényes egyensúlyát.

A gazdálkodás adott időszakra jellemző formája nem örökérvényű, hanem az Ember és a Természet közötti kommunikációt jelenti. Vagyis a gazdálkodás a bennünket körülvevő külső természet és az emberi lényegünket kifejező belső természet egymásra hatása. A civilizáció és benne a technika fejlődése egyre jobban eltávolította az embereket a természettől. A föld birtoklása biztosította fizikai hatalmat egyre inkább átvette a pénz biztosította lelkek feletti hatalom. Az embereket – bár legtöbben nem veszik észre – a vágyaikon keresztül tartják rabláncon a szűkösen tartott a pénzzel. Nem engedik, hogy egy nyugodt, kiegyensúlyozott élethez szükséges mennyiségű pénzt keressenek, sőt, ha ez bekövetkezne, akkor – a médián keresztül – mesterségesen fokozzák vágyaikat és rákényszerítik őket, hogy agyuk a költekezés, tehát egyre inkább a pénz, a minél több pénz megszerzése körül forogjon.

A gazdaság hajtja a politikát, és a pénz a központi mechanizmus, amelyen keresztül a gazdasági hatalmat gyakorolják a modern világban. Így jelenlegi világunk központi szereplője lett a pénz. Forog és forgatja a világot. A pénznek hatalma van, hogy rendelkezzen az erőforrások felett, és néhányan, akik ellenőrzik a pénzteremtést, képesek kisajátítani saját célra az erőforrások jelentős részét anélkül, hogy az látható lenne. Az egész pénzmechanizmust és a pénzügyeket ma már arra alkalmazzák, hogy egyes kiváltságosok és a központi hatalom érdekeit szolgálja.

Egy helyi utalvány indítása a gyakorlatban

Egy fejezetrészlet a helyi utalvány indításáról

Ez a fejezetrész a Népi Pénz a Közösségekért könyv „II. rész – A Népi Pénzek gyakorlata, 5. fejezet – A Népi Pénzek gyakorlati kérdései” c. részéből származik. A könyv összes további fejezetéből is találhatóak terjedelmes kivonatok az alábbi oldalon:  https://nepipenz.wordpress.com/bovitett-fejezetreszletek

Egy helyi utalvány indítása

A helyi és regionális utalványok indításánál a ki és a hogyan kérdésekre ugyanazok az elvek vonatkoznak, így ezek a 4. fejezetben már szerepeltek, de „ismétlés a tudás anyja”.

Ki indítsa és hogyan?

A helyi utalvány bevezetését elméletileg bárki kezdeményezheti, magánszemély, civil szervezet, önkormányzat, vagy akár maga az állam is. Mindegyikre van példa. Az egyetlen kiin­dulási kritérium: a bevezető személy vagy szervezet hiteles legyen a közösség szemében.

Mivel a szervező személye, és annak adottságai alapvetően meghatározzák a helyi utalvány sorsát, ismételjük meg az elvárásokat egy Népi Pénz szervezőjével szemben a 4.4. alfejezetből:

Bevezető (részlet a könyvből)

Népi pénz a közösségekért – Bevezetés (részletek)

Nem én állítom, de én is úgy hiszem, a világ problémái mellett foglalkozni kell azzal is, hogy a magyarság mély válságban, végveszélyben van. Az okok szerteágazóak, külön könyv kellene elemzésükhöz. Ha változtatni akarunk és híven őseink tetteihez ismét életképessé akarjuk tenni népcsoportunkat, cselekednünk kell.

Talán még nem késő. Nem kívánok receptet adni ehhez, pusztán egy lehetőséget mutatok be a sok közül, ami alkalmas a minket sújtó negatív hatások legalább részbeni ellensúlyozására. Sok mindent elölről kell kezdenünk, újra kell tanulnunk. Ezek közül talán a legfontosabb a közösségben való gondolkozás és a pénz helyes használata, felhasználása. Figyelni kell a jó példákra, kezdeményezésekre, amelyek közül számomra kiemelkedik az alsómocsoládi Rigac, amelyet a mintegy 350 fős kis faluban indítottak útjára. Amire már most felhívnám a figyelmet, az az, hogy kevés a jónak látszó (helyi pénzes) ötletek elindítása, a kurucos roham. Legalább olyan fontos a hosszú távú fenntarthatóság, különben nemcsak összeomlik a rendszer, de még károkat is okozhat. A „helyi pénz”-zel sokan foglalkoztak, foglakoznak ma is, bár a 2007-ben indult válság utáni lendület megtörni látszik.

Ez a könyv azért is született, mert szeretném, ha a szervezésre és a megvalósításra alkalmas emberekhez eljutva, segítséget nyújtana önöknek ahhoz a nagy feladathoz, ami előttük áll, ha komolyan szeretnék és hajlandók is munkálkodni azon, hogy a magyar emberek visszataláljanak régi értékeinkhez a jelenlegi „konzumidiótizmus” helyett, amely egyrészt pazarló, másrészt véget akarnak vetni annak, hogy a jelenlegi csere- és pénzügyi folyamatok fennmaradása mellett megtermelt javaink, gazdasági eredményeink jelentős része külföldi kézbe kerüljön. Ehhez a gazdaságot kell(ene) rendbe hozni, visszatalálni az egészséges önellátáshoz, ahol ez megvalósítható és értelmes. Ennek az útja a hajdan jól – néha nem kielégítően, de mégis – működő közösségek újbóli, magasabb szintű megszervezésén keresztül vezet.

A könyv rövidített tartalomjegyzéke

I. rész – A pénz és A Népi Pénzek

1. fejezet a pénz és szerepe (21. oldal)
2. fejezet Népi Pénz Típusok (67.)
3. fejezet külföldi és hazai Népi Pénzek bemutatása (95.)

I. rész – A Népi Pénzek gyakorlata

1. fejezet A Népi Pénzek közös vonásai, megvalósíthatósága (177.)
2. fejezet A Népi Pénzek gyakorlati kérdései (207.)
3. fejezet Népi Pénz és a Szövetkezetek (271.)
4. fejezet Záró gondolatok (335.)

A bővített tartalomjegyzék a könyv 48 oldalas betekintési lehetőségű, szabadon megosztható kivonatában, az alábbi scribd, slideshare, issuu oldalakon olvasható, ami letölthető letölthető doc formátumban és pdf formátumban is.

A Népi Pénz könyv tartalma extra röviden

A könyv rövidített tartalma

Az 1. fejezetben először a pénz fogalma, története és a társadalomra gyakorolt hatása kerül kifejtésre, majd megpróbálom bemutatni, hogy kik, mikor és hogyan deformálták el a pénz információtartalmát és ezzel hogyan szívják el a többség erőforrásait.

A 2. fejezet a pénzhelyettesítőkről szól, ahol a kezdetektől Silvio Gesellen keresztül a máig bemutatásra kerül a különböző pénzhelyettesítők szerepe a gazdasági folyamatokban. Akik már mélyebben foglalkoztak a témával, azoknak az első két fejezet ismétlés jellegű, kihagyható, bár valószínűleg ők is találnak benne újdonságot.

A 3. fejezet a különböző Népi Pénzek külföldi és hazai példáit mutatja be interjúkon keresztül és a jelenleg működő Népi Pénzekről kevésbé ismert leírásokat tartalmaz. A 4. fejezet ezek közös ismérveit foglalja össze.

Az 5. fejezet tárgyalja a cserekörök és a helyi, illetve regionális utalványok megvalósíthatóságát, annak feltételeit, kiemelten foglalkozva a magyar viszonyokkal, így a 4. és 5. fejezet az indításhoz és a működtetéshez szükséges főbb elveket, gyakorlati módszereket foglalja össze, ezért ezek minden érdeklődőnek ajánlottak, bár egyes részei alkalmanként mélyebb közgazdasági, statisztikai ismerteket is igényelnek.

A 6. fejezet a szövetkezeti elvek és gyakorlat ismertetése mellett próbát tesz a Népi Pénzek és a szövetkezeti mozgalom összekapcsolására és elsősorban a helyi utalványt bevezetni szándékozóknak szól, de a nem szövetkezeti formában működőknek is érdekes lehet.

A 7. záró fejezet a főbb tanulságok rövid összefoglalása után néhány elgondolkoztató, – szerintem – izgalmas problémát vet fel és a végére betettem a könyvben előforduló idegen szavak szótárát.